(A Rolling Stone cikk folytatása)

A beszélgetés Leia és Han Solo románcára terelődik, és Carrie ravaszul megjegyzi, hogy ha lett volna egy kis esze, inkább a nagy és erős wookie-ba szeretett volna bele. És bár ő nem igazán ért az ilyesmihez, de úgy gondolja, hogy egy magafajta hercegnőnek mindig is lennének gondjai a randizással. Képzeljük el, pl. ha kiderülne, hogy egy hercegnő csak a saját naprendszeréből választhat magának férjet...

….

Körülnézve Carrie antik játékokkal, babákkal, furcsa mütyürökkel telezsúfolt apartmanjában, mely leginkább egy gyerekszobára hasonlít, néhány Star Wars relikviát is felfedezhetünk.

„Eleinte mindenfélét küldtek nekem, mintha csak lenne egy gyerekem, de végül a legtöbbet továbbadtam. Halloweenkor nem volt csokim, ezért adtam két gyereknek az épületben valamit, mire nem sokkal később az egész ház ott termett, és én majdnem mindent elajándékoztam.”

„Ez a kereskedés nagyon muris dolog. Harrison emiatt mindig is izgatott volt. ’Mark arcképéből kirakós játékot készítenek, velem miért ne tehetnék ugyanezt?’ És ehhez hasonló ötletek. És ekkor az jön, hogy: ’Várjunk egy percet! Miért ne lehetnék rajta egy radíron? Mármint, ha már úgyis készítenek rólam egy babát (két méretben), rajta leszek egy övön, egy kekszen, egy kalapon, akkor miért ne lehetnék rajta egy radíron is?”

„Én,”-dicsekszik-„egy Leia Organa radíron voltam!”

-Előfordult, hogy a gyerekek, akik megvették a radírt, odajöttek hozzád az áruházban, és kérdezősködni kezdtek a Jawakról, a Falconról, vagy hasonlókról?

„Nem, a házamhoz jöttek. Sőt, néha a lakásban találtam őket. Rengeteg kislányt. Az egyik kislány, akit Yolandának hívnak, ott ült, és várt rám. Ekkoriban kezdtem kulcsra zárni az ajtómat. Egyik éjjel egy igazán furcsa srác jött oda, és azt mondta, hogy megvette a címemet 20 dollárért. Peter Aykroyd segített elüldözni onnan.”

„Furcsa”- meséli borzongva- „emlékszem, amikor az egyik forgatási nap után elaludtam, és mindenféle félig ember-félig robot lényekről álmodtam. Három-négy hónapig veszel részt a forgatáson, és óriásokkal, törpékkel ebédelsz. Ez aztán később megragad a fejedben. Utána meg jönnek a rémálmok, ahol az ember próbál a saját valóságában maradni, de egyszerűen nem tud. És ez őrjítő tud lenni.”

Fisher még egy felkavaró tényre ébredt rá: A részvétele ezekben a filmekben semmivel sem tette őt keresettebbé Hollywoodban, mint eddig.

„Nem igazán.” -bólogat Fisher- „a szereplést nem követte újabb munka. De bizonyos mértékig azért szórakoztató, hiszen a magam módján így is híres vagyok. Én vagyok a gyerekek mesehőse.”

„Az emberek inkább felismernek a Saturday Night Live-ből. Úgy értem, az emberek tudják, hogy ki vagyok valójában, de mivel ennél a filmnél semmi sem lehet nagyobb, mi már örökké a hercegnő, Luke és Han maradunk.”

„És te mit érzel ilyenkor?”

Az eddigi mosoly eltűnik az arcáról „Gyengeséget.”

„George folyton azt hajtogatja, a legbölcsebb, ha azt mondom, hogy visszavonultam.” -mondja tréfásan a 28 éves Mark Hamill, a napfényes Malibu egyik éttermében üldögélve.

Ez lenne mindenkinek a legjobb. Nem lenne rajtam a nyomás, hogy újabb filmekben szerepeljek, és azt mondhatnám, hogy az előző filmem olyan jó volt, hogy akár egy életre abba is hagyhatnám a szereplést.”

 „Ki tudja,” -mondja elkeseredve-„talán neki van igaza.” Mark úgy tekint Lucas filmjében való szereplésére, mint a „klasszikus köszönet nélküli szerepre." -"Tudod, 30 évvel ezelőtt a stúdiók felépítették volna a karrierünket. Most viszont szabadúszók vagyunk. Az évek során én is felnőttem. Régebben mindig a ’Hé apa, kölcsönadnád a kocsit estére?’ szerepet kaptam. Ezért várok most. Azt remélem, hogy a Birodalom visszavág segíteni fog az előbbre lépésben.”

„Nekem van az egyik legjobb SW relikvia kollekcióm!” -vált hirtelen hangot-„Én komoly gyűjtő vagyok”

„Mennyire értékesek sci-fi körökben  a Luke Skywalker babák?” - kérdezem.

„Le vagyok értékelve”- kesereg- „Ráadásul ezek a babák nem is igazán hasonlítanak rám. A feleségem és én elmentünk a Toys R Us üzletébe, ahol találtunk néhány gyerekjelmezt, melyek közül négy Star Wars-os volt, és az egyik én voltam. Darth Vadert, Chewbaccát és C-3PO-t már rég eladták, és csak az én jelmezemből volt még hátra. A polcok tele voltak az én jelmezem dobozaival.”

Egy haditengerész fiaként Hamill Virginiában és Japánban nőtt fel, és a középiskolában kezdett érdeklődni a színészet iránt. Habár volt korábbi tévés tapasztalata, beleértve egy rövid életű sorozatot, a Texas Wheelers-t  Gary Busey-val, azt vallja, hogy a legklasszabb dolog, amit valaha csinált Snoopy volt a You’re a good man Charlie Brown –ban. „Kicsit féltem ezt korábban megemlíteni, mivel ez még Japánban, a középiskolában volt.”

Hamill szorongása, hogy valaha jó szerepet kapjon, felerősödött, amikor 1977-ben BMW-jével lesodródott az autópályáról és balesetet szenvedett. A Star Wars-t még nem jelentették meg akkor, és Hamill arca annyira összeroncsolódott, hogy kétséges volt, hogy valaha is visszanyeri a korábbi kinézetét. Ez az aggodalom csak növekedett, amikor a Csillagok Háborúja bombasikerré vált.

„Ez volt az én igazi dilemmám. Egy színész számára egy ilyen mértékű arcsérülés egy valóságos trauma. Azt gondoltam, hogy minden oda lesz.”- vallja be kacsintva, amikor megjegyzem, hogy az egyik kisebb műtéti heg még mindig látható. „Azt gondoltam, hogy mindennek vége lehet”

A Star Wars óta Hamill egyedüli munkája a jelentéktelen Corvette Summer filmben, illetve a Sam Fuller rendezte ’Nagy vörös egyes’ című második világháborús filmben eljátszott szerep volt.

„Amikor elkészültünk a Birodalom visszavág forgatásával, az első munka, amit felajánlottak az volt, hogy szögeken mászkáljak és tüzet okádjak egy Las Vegas-i cirkuszban. Ez olyan bizarr. Itt állok felnőtt emberként, és ezzel keresem a kenyerem. Mit fog gondolni rólam a fiam?? És ráadásként a hirtelen jött sikerben a dolgok kicsúsznak a kezemből.”

„Néha olyan kiábrándító részt venni valamiben, ami ilyen hatalmas és népszerű, miközben te nem érzed azt, hogy annyira megerőltetted volna magad a siker érdekében. Tegnap találkoztam Milos Formannal egy interjún, és bármit megtennék, hogy azzal az emberrel dolgozhassak.”

„Alig vártam, hogy szerepet kaphassak a Midnight Expressben. Azt gondoltam, hogy igazán drámai lenne, ha azzal a filmmel eltörölhetnénk a Lukeról kialakult eddigi jófiú képet. „

„Folyton csak azt mondogatod magadnak ’Ne aggódj, nem lesz semmi baj!’. Rájöttem, hogy csak úgy fogom győzni mindezt, ha óvatos vagyok a pénzzel.”

Mark hirtelen témát vált, és nagy lelkesedéssel kezd beszélni a feleségéről, Marilou-ról, a kisbabájukról és a házról, amit Malibun vásároltak. Én pedig azon töröm a fejem, hogy a felesége vajon ismerte-e az ő bolygóközi alteregóját, mielőtt járni kezdtek.

„Akkor azt hittem, hogy nem, de később rájöttem, hogy mégis. De úgy hiszem, hogy nem volt rá túlságosan nagy hatással. Komolyan, westwoodi fogorvosként ő több embert ismer a szakmámban, mint én magam. Így juthattam el nemrég egy Eagles koncertre. A feleségem ismeri őket, elvégre őhozzá járnak, ha baj van a fogukkal.”

„Rengeteg minden történt velem az első filmem óta -töpreng el Hamill- és az az érzésem támadt, hogy a promóciós utak keresztül-kasul az országban feleslegesek voltak. És fárasztóak, nagyon fárasztóak. Az egyik oka annak, amiért olyan üresnek érzem magam, amikor az újságírókkal beszélek az, hogy felteszik nekem ezeket a kérdéseket, és én nem tudom, hogy tényleg én válaszolok-e rájuk.”