Nem akad és soha nem is akadt még egy olyan szereplő a Star Wars filmek sorában, akit akkora ellenszenvvel és gyűlölettel fogadott volna a közönség, mint Jar Jar Binks-t, ezt az ártatlanul idétlenkedő, ám egyesek véleménye szerint igenis jópofa és rokonszenves gungant. Még az egyébként néha idegesítőnek titulált C-3PO is nagyobb szeretetet kapott a rajongóktól, mint Jar Jar, akinek a Baljós Árnyak-beli - sokak szerint túlzásba vitt – debütálását nem követte újabb jelentős szerep. Az elkövetkező epizódokban már csak néhány rövidebb jelenet jutott neki, és a rajongók legszívesebben azokat is kitörölték volna a történetből. De miért is utáljuk Jar Jar-t? – kérdezem én. A gyűlölködők tudják a választ, és el is mondják nekem, ha megkérem őket. Néhányan kulturáltabban, néhányan pedig kifejezetten durván. Jar Jar bosszantó, unalmas, komolytalan, buta, lökött és kimondottan fárasztó. Azt hiszem, értem, mire gondolnak, de nem értek egyet velük. Jar Jar valóban bosszantó, de nem tehet róla. Jar Jar valóban komolytalan, de pont az volt a lényeg, hogy egy kis színt és mosolyt vigyen a filmbe, a magukat túlságosan is komolyan vevő szereplők közé. Jar Jar nem hős, a szó legszorosabb értelmében: nincs fénykardja, nincs fegyvere, nincsenek különleges képességei, sőt, elég sokat ügyetlenkedik. Jar Jar lényegesen különbözik a többi szereplőtől, de, ahogyan azt Amidala is mondta a Baljós Árnyak egyik előzetesében: Vannak dolgok, amiket nem tehetünk. Nem ítélhetjük el azokat, akik különböznek tőlünk. Nemrég egy internetes fórumon már elmondtam a véleményemet Jar Jar-ról, és arról, hogy a dühös tömegekkel ellentétben én miért rajongok mégis ezért az igaztalanul lehordott szereplőért. Ha ugyanis egy kicsit jobban végiggondoljuk az általa megformált karaktert, sok dolgot megérthetünk vele kapcsolatban: egyrészt azt, hogy a maga nemében ő is egy hős, még akkor is, ha tényleg különbözik az Obi-Wan -féle nagymenőktől, másrészt pedig azt, hogy Jar Jar valójában nem más, mint az egyszerű, hétköznapi átlagember megtestesítője, aki éppen ezért igencsak hasonlít hozzám, hozzátok, mindannyiunkhoz.

Emlékezzünk vissza arra a jelenetre, amikor Jar Jar elmeséli Padmének, hogy miként csöppent bele akarata ellenére a nagy kalandba. Elmondja, hogy reggel egy jót reggelizett, egész jól indult a napja stb… Aztán egyszer csak bumm, megjelent egy csapat gépszörnyeteg, ami nekiállt porrá zúzni az otthonát, ráadásul az egyik majdnem agyontaposta őt. Ekkor persze rettentően megijedt, és belekapaszkodott az épp arrafelé szaladgáló Jedibe. Hát így került ő oda. És akkor most képzeljük el, hogy milyen lenne, ha ugyanez velünk történne meg valamelyik reggelen. Jól indulna a napunk, megreggeliznénk, és elindulnánk munkába/iskolába. Aztán hirtelen bumm, belecsöppennénk egy hatalmas harc kellős közepébe, amiről azt se tudnánk, hogy mi fán terem, egy óriási gépszörnyeteg (amihez hasonlót még sohasem láttunk) lerombolná az otthonunkat, aztán megjelenne két gyanús, kardokkal hadonászó idegen, akikkel együtt el kellene hagynunk a bolygót amilyen gyorsan csak lehet. Körülöttünk mindenki lövöldözne, meg csatázgatna, mi pedig ott állnánk fegyver nélkül. Nem lennének különleges képességeink és igazából kedvünk se lenne a hősködéshez.

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de egy ilyen helyzetben valószínűleg én is rettentően megijednék és belecsimpaszkodnék az első fegyveres lovagba, aki csak az utamba kerül. És az is valószínű, hogy a kaland során én is legalább annyira ügyetlennek és idegesítő koloncnak tűnnék a körülöttem szorgoskodó hősök szemében, mint amilyen idegesítőnek Jar Jar-t látjuk a filmben. És pontosan erről van szó. Jar Jar nem hős, nem éppen a galaxis legfontosabb embere (és nem is a galaxis utolsó reménysége), ő csak egy a sok közül, egy bennszülött nép eleve nem túl tehetséges tagja, akinek fogalma sincs arról, hogy mi zajlik a nagyvilágban, a többi bolygón, sőt, a saját bolygójáról sincs túl sok ismerete. Ehhez képest mégis elég jól megállja a helyét. Maradhatna ott is, ahol van, békességben, ő ugyanakkor a háborút választja, és megtesz minden tőle telhetőt új barátaiért, dacára annak, hogy semmilyen harci képzettséggel nem rendelkezik. Ügyetlenkedik, persze, hiszen nem ért ahhoz, amit csinál, de azért csak küzd a jó ügyért, aminek végül meg is lesz az eredménye. És, őszintén szólva nem tudom, hogy a Jar Jar gyűlölők közül hányan tennék meg ugyanezt egy ilyen helyzetben. Jar Jar példája arra tanít minket, hogy nagy dolgokat bárki véghezvihet. Nincs szükség különleges képességekre, vagy fegyverekre ahhoz, hogy segítsünk másokon és leküzdjük a nehézségeket. Mindössze csak egy kevés jó szándékra van szükség, és, ismerjük be, Jar Jar esetében ebből nincs hiány.

(Írta: Antha)