Fejtegető : Jedi: Vallás, filozófia, vagy csak mese? |
Jedi: Vallás, filozófia, vagy csak mese?
Jedi
Vallás, filozófia, vagy csak
mese?
Van, aki őszintén hisz benne, van,
aki megfontolja, és van, aki csak nevet rajta. A Jedik kérdése az évek során a
Csillagok Háborúja filmeposz egyik legvitatottabb pontjává nőtte ki magát, mely
képes volt arra, hogy még a legfanatikusabb rajongók táborát is megossza.
Vallássá válhat-e egy kitalált űrmese alapját képező, gyakran közhelyszerű, néha
azonban mély gondolatokat is magában foglaló, töredékes filozófia? Átültethető-e
a Jediség a fikcióból a valóságba? Létezhetnek-e Jedik a mai világban? Egyesek
úgy vélik, hogy a filmekből és könyvekből megismert Jedi hit igenis megérdemli,
hogy elismert vallási irányzattá váljon, és mindent elkövetnek annak érdekében,
hogy ez meg is történjen. Petíciókban követelik, hogy a világ fogadja el, és
nyilvánítsa törvényessé az általuk választott hitet. Mások szerint azonban, a
filmekben bemutatott gondolatmenetek túl hiányosak, vagy éppen túl felszínesek
ahhoz, hogy igazi vallássá fejlődhessenek. Számukra a Jedi hit nem több puszta
filozófiánál. Néhány bölcs gondolat csupán, melyet érdemes megfontolni, de nem
szabad túl komolyan venni. És végül megint másoknak meggyőződése, hogy az írók
agyából kipattant elmélet az erőről, lovagokról, és a két oldalról csak mese
habbal, ami a tömegszórakoztatáson kívül másra nem igazán alkalmas. Nem én
leszek az, aki eldönti, hogy kinek van igaza. Van azonban néhány olyan érdekes
tény, mely mindhárom teóriát igazolni látszik.
1. rész: Jedi - A
vallás
Tudvalevő, hogy George Lucas fejében
már jóval a legelső SW film forgatása előtt kialakult, vagy legalábbis
körvonalazódott az a mára hihetetlenül összetetté vált történet, amely a SW
legenda alapját képezi. A rendező előzetes terveiben elsők között jelentek meg a
Jedi lovagok, ezek a rejtélyes képességekkel megáldott, misztikus hitet követő
harcosok, akik a béke és az igazság védelmére kötelezték el magukat. Azonban, az
első Csillagok Háborúja film nem szolgált túl sok információval sem az Erőt, sem
pedig a Jediket illetően, mely arra enged következtetni, hogy Lucas csak az
epizód világrengető sikere után kezdett alaposabban belegondolni a részletekbe.
Köztudott, hogy az első film forgatásakor még senki sem volt biztos annak
sikerében, és a folytatásra sem volt túl sok esély. Az Új remény azonban egy
vagyont hozott a készítőknek, ezért hát Lucas belefogott a történet (és egyben a
Jedi hit) bonyolításába.

Így esett, hogy a második filmben (A
birodalom visszavág-ban) megjelent a vásznon Yoda mester, akinek egyetlen, ám
roppant fontos szerepe az volt, hogy beszéljen Luke-nak, és egyben nekünk,
nézőknek is, a Jedi hitről. Az előző epizódban már hallhattuk Obi-Wan egy-két
tanítását az Erőről, de csak a második film mutatta be igazán a Jedik
filozófiájának alapjait. És itt jön a képbe a gondolat, miszerint a történetben
fellelhető Jedi tanítások több, valóban létező valláshoz is kötődnek. A
Birodalom visszavág-ban kapott ugyanis először szerepet Billy Dee Williams
(Lando Calrissian), aki mindig is nagy híve és követője volt a Zen vallásnak. Ő
mesélt a rendezőnek részletesebben a Zen tanításokról.

A Zen filozófia szoros kapcsolatban
áll a buddhizmussal, tulajdonképpen annak egyik változata. Ugyanakkor a
történelem során sok más vallással is összekeveredett, többek között a
taoizmussal. A taoizmus, a legtöbb keleti vallásfilozófiához hasonlóan, hisz egy
magasabb rendű Erő létezésében, mely az egész élet alapját képezi, és amely
állandóan jelen van a világban. Ez az Erő mozgat minden élőlényt, és ha
valakinek sikerül eggyé válni vele, akkor az illető egy magasabb
létformába léphet. Ennek az Erőnek két oldala van, hiszen teremt és pusztít is
egyben. A hindu istenek közül Síva rendelkezik hasonlóan kettős jellemmel. Ő a
pusztítás, ám egyben a teremtés és a termékenység istene is, ezért hol egyik,
hol másik alakjában tisztelik őt. A Jedi filozófia sem különbözik sokban az itt
elmondottaktól. Ha végighallgatjuk Yoda magyarázatait az Erőről, rájövünk, hogy
meglepően sok hasonlóság van az ő tanításai és a keleti (vagy egyéb) filozófiák
között. „Mert nekem szövetségesem az Erő.
Az élet adja, és az növeszti. Energiája körülvesz, és a szolgálatába
állít”(A birodalom visszavág, Gömöri Péter fordítása). A Sith-ek és a Jedik
az Erő két oldalát, a teremtést és a pusztítást jelképezik. A felsőbbrendű erő,
vagy energia fogalma pedig rengeteg, ma is létező vallásban megtalálható, többek
között sok indián törzs hiedelemvilágában, de akár a legnagyobb világvallásokban
is.
A SW filmekben szó esik egy
úgynevezett Jedi Kódexről is, mely magában foglalja a Jedi Rend szabályait, és
legfontosabb tanításait (Nincs érzelem; béke van, Nincs tudatlanság; tudás van
stb.). A Zen vallás is rendelkezik hasonló tanításokkal, legfőbb szabályokkal,
és ezek a szabályok megint csak hasonlítanak azokhoz, amelyekről a Csillagok
Háborújában hallhattunk. A Tan Kapuja Zen Közösség öt fogadalma például a
következőképpen néz ki:
1. Az élet megóvása
2. A közösség védelme
3. A megismerésre való
törekvés
4. Az igazságban való lét
5. A tudat tisztán tartása
„A Jedi lovag tudást és
megvilágosodást, békét és harmóniát keres” írja a Starwars.hu. Ha kicsit
belegondolunk, ez a mondat akár az összefoglalása is lehetne a fent olvasott
pontoknak. Továbbá, hasonlóan a Zen követőihez, a Jedik is mesterről tanítványra
adják át az ősi tudást. Hisznek abban, hogy a vallás nemcsak hitet, hanem
életfilozófiát is jelöl, melyet nap, mint nap gyakorolni kell. A Zen vallás
egyik legjellegzetesebb gyakorlata, melyet a hívek naponta végeznek, az ülő
meditáció, a zazen. A meditáció
hozzásegíti a híveket a megvilágosodáshoz, a szellemi előrelépéshez. Ugyanilyen
meditációs gyakorlatokkal a Jediknél is találkozhatunk.
Végezetül, itt van még a
természetfeletti kérdése. A Jedi lovagok a filmekben olyan képességekkel
rendelkeznek, melyek lehetővé teszik számukra a levitációt (tárgyak gondolattal
való mozgatása), a jövőbelátást és hasonló, természetfeletti erőket. A hindu
jógikról (jóga mesterekről) is azt tartják, hogy koncentrációval, illetve testük
és lelkük folyamatos fejlesztésével eljuthatnak egy olyan pontra, amelyet
átlépve képessé válnak olyan dolgokra, mint pl. a levitáció, a jövő meglátása,
vagy a lélekvándorlás.
2. rész: Jedi – A
filozófia
Sokan vélik úgy, hogy a Jediség nem
több mint egy világnézet, egy életfilozófia, melyből hiányzik a kellő
rendszerezettség és részletesség ahhoz, hogy vallásként is megállja a helyét.
Vallás és világnézet között néha nagyon nehéz meghúzni a határt, a kettő mégis
két különböző dolgot jelent. Egyes vallásokat tekinthetünk életfilozófiának,
vagy világnézetnek is, de ez fordítva már nem működik. Az ateizmus például
világnézetnek számít, de nem nevezhető vallásnak.

A legtöbb vallás hitrendszere roppant
összetett tanok sorozatából épül fel. Ezek a tanok hosszú évszázadok (sőt
évezredek) során gyűltek össze és alakultak azzá, amit ma vallásnak nevezünk. A
tanítások nagy része szentírások formájában maradt ránk, melyeket a legnagyobb
megvilágosodott elmék írtak, legtöbbször isteni sugallatra. Minden vallásnak van
egy, vagy több elindítója, legtöbbször próféták, akikről az adott vallás
történelmében legendák, mondák keringenek, és rengeteg vallás rendelkezik egy,
vagy több szent könyvvel, szentírással, mely magában foglalja ezeket a
legendákat, ahogyan a hit tanításait is. A tanítások minden esetben bonyolult és
sokrétű rendszert alkotnak, szemléltetésük pedig tanmesék segítségével történik.
A Jedi filozófiából azonban hiányzik
az itt felsoroltak nagy része. A filmekben és egyben a könyvekben felvetett
gondolatok csak felszínes és leegyszerűsített változatai néhány jóval
összetettebb filozófiai gondolatmenetnek. Ezek a gondolatmenetek ugyan
fellelhetőek bizonyos vallások tanaiban, de arra nem alkalmasak, hogy egy önálló
vallást alkossanak. A Jedi filozófiának nincs múltja, se történelme, sőt
alapvető rendszere sincs, „prófétái” pedig egytől egyig kitalált szereplők. A
prófétákról szóló legendák (ha egyáltalán akadnak) mind
regényírók/forgatókönyvírók tollából erednek, ahogyan a próféták minden egyes
szava, és a Jedi filozófia minden tanítása is. A puszta tény, hogy a filmekben
előjövő bölcsességek hasonlítanak egyik-másik vallás tanításaira, még nem teszi
a Jedi filozófiát vallássá. A tanításoknak csak töredékét ismerjük, a Jedi Kódex, a Jedik szentírása, pedig a
valóságban nem is létezik. Csupán egy összesűrített, rajongók és írók által
kibővített változat áll a rendelkezésünkre, mely semmiképpen sem minősíthető
valódi szentírásnak.
Mindezekből az derül ki, hogy a
Jedi nem vallás. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nem érdemes megfontolni
némelyik tanítását. Sok olyan bölcsesség hangzik el ugyanis a filmekben, amely
könnyedén válhat egy ember életfilozófiájává, vagy éppen világnézetévé. A
bölcsességek eredete sokszor bizonytalan, és gyakran nincsenek eléggé kifejtve,
de ettől függetlenül még érvényesek, és talán nem bűn, ha azt állítom, hogy jobb
lenne a világ, ha többen is elgondolkodnának rajtuk. Ahhoz kevés ez a pár
tanítás, hogy valódi hitet adjon az embereknek, de ahhoz elég, hogy példát
mutasson, és megnyissa az utat egy bölcsebb életfelfogás felé.
A filmekben és a könyvekben
elhangzó filozofikus gondolatok nem vallási dogmák, sokkal inkább jó tanácsok,
melyek segítségével fejleszthetjük ítélőképességünket, türelmünket,
állóképességünket, és könnyebben megbirkózhatunk a minket érő problémákkal.
Megtanítanak arra, hogy hogyan éljünk
és gondolkodjunk helyesebben, és filozófiai fejtegetésekkel bizonyítják az
igazukat. („A félelem dühöt szül…A düh gyűlöletet…” stb.) A Jedi
bölcsességekben a filozófia több
lényeges kérdése is felmerül, és bár maguk a bölcsességek nem alkotnak teljes,
összefüggő rendszert, nem árt azért egyenként is végiggondolni őket. Néha
tanítanak, néha tanácsot adnak, néha pedig egyszerűen csak
szépek.
3. rész: Jedi - A
mese
Rengetegen érzik úgy -- beleértve
elkötelezett, vérbeli Csillagok Háborúja rajongókat is --, hogy a filmekben
megjelenő Jedik és Sith-ek mindössze csak arra szolgálnak, hogy érzékelhetővé és
átélhetővé tegyék a Jó és a Rossz örökké tartó harcának régóta ismert, sokszor
előrángatott tündérmeséjét. Nem a Csillagok Háborúja lenne az első olyan film,
ami egy elképzelt és mesterségesen megteremtett vallást, szektát, vagy
legalábbis filozófiai irányzatot használ arra, hogy az alaptörténetet még
misztikusabbá, vagy színesebbé tegye. Azonban attól még, hogy egy ilyen ötlet
megjelenik, és működni látszik a mese világában, nem biztos, hogy a valóságban
is életre tud kelni. Máskor is előfordult már, hogy egy-egy gondolatmenet
megragadta a rajongók fantáziáját, de az emberek általában megértik, hogy minden
ilyen bölcsesség csak egy a fikció világának számos kelléke közül.

Különösen a harcművészetekhez kötődő
filmeknél gyakori, hogy keleti - vagy legalábbis annak tűnő - filozófiák
keverednek a történet szálaiba. A filmkészítők célja ezzel az, hogy értelmet
adjanak a két egymással szemben álló fél csatájának. Kell, hogy legyen
valamiféle szellemi, vagy filozófiai nézeteltérés a felek között, különben nem
harcolnának. Úgy is mondhatnánk, hogy ha egy történetben mindenki szeret
mindenkit, és mindenki egyforma nézeteket vall, akkor nincs miről filmet
csinálni. Milyen Csillagok Háborúja film lenne az, ahol a Sith-ek és a Jedik
tökéletes egyetértésben, boldogan és békésen éldegélnek egymás mellett? Az Erőre
és az azt körülvevő ellentétes filozófiákra azért van szükség, hogy
megmagyarázzák a két csoport között lévő konfliktust. A világos és a sötét
lovagok szerepe pedig az, hogy az egyetemes Jó és Rossz jelképeként álljanak a
filmvásznon, akárcsak a jó tündér és a gonosz banya a klasszikus tündérmesékben.
Az ilyen jellegű filmeknél gyakori
még az is, hogy a mesékhez hasonlóan a világot ellentétek alapján határozzák
meg. Fehér vagy fekete, jó vagy rossz. A kettő között pedig nincs átmenet. A
szereplőknek választaniuk kell, hogy melyik oldalt támogatják, és ez a döntésük
határozza meg a későbbi sorsukat. Ez tehát a modern erkölcsi tanmese receptje:
végy két küzdő felet. Az egyik legyen bölcs és bátor, a másik gonosz és ravasz.
Az egyik öltözzön világosba, a másik sötétbe. Az egyik mondjon olyanokat, hogy
„Sohasem állok melléd!”, a másik pedig olyat, hogy „Engedd szabadjára a
dühödet”. Aztán ereszd össze őket a filmvásznon, és intézd úgy, hogy a Jó
legyőzze a Rosszat. Dióhéjban ennyi lenne a Star Wars mögött meghúzódó
filozófiák lényege is. Ha pedig ezt összehasonlítjuk gyerekkorunk kedvenc
meséivel, meglepődve vesszük észre a hasonlóságokat. Az egész történet olyan,
mintha a legeredetibb, legkiszámíthatóbb esti mese öltözött volna új ruhába. Egy
kicsit modernebb, akciódúsabb, több politikával és kevesebb mérgező almával, de
az alaptörténet most is ugyanaz. Itt is vannak próbák, párbajok, sárkány,
elrabolt királylány, hős lovag és mágia, alattomos varázsló és minden akadályt
legyőző szerelem. Egyszóval: minden, ami egy igazi meséhez kell. A különbség
csak az, hogy ez a mese valamiért a nagyokat is legalább annyira magával
ragadta, mint a kisebbeket.
|