Jedi

Vallás, filozófia, vagy csak mese?

Van, aki őszintén hisz benne, van, aki megfontolja, és van, aki csak nevet rajta. A Jedik kérdése az évek során a Csillagok Háborúja filmeposz egyik legvitatottabb pontjává nőtte ki magát, mely képes volt arra, hogy még a legfanatikusabb rajongók táborát is megossza. Vallássá válhat-e egy kitalált űrmese alapját képező, gyakran közhelyszerű, néha azonban mély gondolatokat is magában foglaló, töredékes filozófia? Átültethető-e a Jediség a fikcióból a valóságba? Létezhetnek-e Jedik a mai világban? Egyesek úgy vélik, hogy a filmekből és könyvekből megismert Jedi hit igenis megérdemli, hogy elismert vallási irányzattá váljon, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ez meg is történjen. Petíciókban követelik, hogy a világ fogadja el, és nyilvánítsa törvényessé az általuk választott hitet. Mások szerint azonban, a filmekben bemutatott gondolatmenetek túl hiányosak, vagy éppen túl felszínesek ahhoz, hogy igazi vallássá fejlődhessenek. Számukra a Jedi hit nem több puszta filozófiánál. Néhány bölcs gondolat csupán, melyet érdemes megfontolni, de nem szabad túl komolyan venni. És végül megint másoknak meggyőződése, hogy az írók agyából kipattant elmélet az erőről, lovagokról, és a két oldalról csak mese habbal, ami a tömegszórakoztatáson kívül másra nem igazán alkalmas. Nem én leszek az, aki eldönti, hogy kinek van igaza. Van azonban néhány olyan érdekes tény, mely mindhárom teóriát igazolni látszik.

1. rész: Jedi - A vallás

Tudvalevő, hogy George Lucas fejében már jóval a legelső SW film forgatása előtt kialakult, vagy legalábbis körvonalazódott az a mára hihetetlenül összetetté vált történet, amely a SW legenda alapját képezi. A rendező előzetes terveiben elsők között jelentek meg a Jedi lovagok, ezek a rejtélyes képességekkel megáldott, misztikus hitet követő harcosok, akik a béke és az igazság védelmére kötelezték el magukat. Azonban, az első Csillagok Háborúja film nem szolgált túl sok információval sem az Erőt, sem pedig a Jediket illetően, mely arra enged következtetni, hogy Lucas csak az epizód világrengető sikere után kezdett alaposabban belegondolni a részletekbe. Köztudott, hogy az első film forgatásakor még senki sem volt biztos annak sikerében, és a folytatásra sem volt túl sok esély. Az Új remény azonban egy vagyont hozott a készítőknek, ezért hát Lucas belefogott a történet (és egyben a Jedi hit) bonyolításába.

Így esett, hogy a második filmben (A birodalom visszavág-ban) megjelent a vásznon Yoda mester, akinek egyetlen, ám roppant fontos szerepe az volt, hogy beszéljen Luke-nak, és egyben nekünk, nézőknek is, a Jedi hitről. Az előző epizódban már hallhattuk Obi-Wan egy-két tanítását az Erőről, de csak a második film mutatta be igazán a Jedik filozófiájának alapjait. És itt jön a képbe a gondolat, miszerint a történetben fellelhető Jedi tanítások több, valóban létező valláshoz is kötődnek. A Birodalom visszavág-ban kapott ugyanis először szerepet Billy Dee Williams (Lando Calrissian), aki mindig is nagy híve és követője volt a Zen vallásnak. Ő mesélt a rendezőnek részletesebben a Zen tanításokról.

A Zen filozófia szoros kapcsolatban áll a buddhizmussal, tulajdonképpen annak egyik változata. Ugyanakkor a történelem során sok más vallással is összekeveredett, többek között a taoizmussal. A taoizmus, a legtöbb keleti vallásfilozófiához hasonlóan, hisz egy magasabb rendű Erő létezésében, mely az egész élet alapját képezi, és amely állandóan jelen van a világban. Ez az Erő mozgat minden élőlényt, és ha valakinek sikerül eggyé válni vele, akkor az illető egy magasabb létformába léphet. Ennek az Erőnek két oldala van, hiszen teremt és pusztít is egyben. A hindu istenek közül Síva rendelkezik hasonlóan kettős jellemmel. Ő a pusztítás, ám egyben a teremtés és a termékenység istene is, ezért hol egyik, hol másik alakjában tisztelik őt. A Jedi filozófia sem különbözik sokban az itt elmondottaktól. Ha végighallgatjuk Yoda magyarázatait az Erőről, rájövünk, hogy meglepően sok hasonlóság van az ő tanításai és a keleti (vagy egyéb) filozófiák között. „Mert nekem szövetségesem az Erő. Az élet adja, és az növeszti. Energiája körülvesz, és a szolgálatába állít”(A birodalom visszavág, Gömöri Péter fordítása). A Sith-ek és a Jedik az Erő két oldalát, a teremtést és a pusztítást jelképezik. A felsőbbrendű erő, vagy energia fogalma pedig rengeteg, ma is létező vallásban megtalálható, többek között sok indián törzs hiedelemvilágában, de akár a legnagyobb világvallásokban is.

A SW filmekben szó esik egy úgynevezett Jedi Kódexről is, mely magában foglalja a Jedi Rend szabályait, és legfontosabb tanításait (Nincs érzelem; béke van, Nincs tudatlanság; tudás van stb.). A Zen vallás is rendelkezik hasonló tanításokkal, legfőbb szabályokkal, és ezek a szabályok megint csak hasonlítanak azokhoz, amelyekről a Csillagok Háborújában hallhattunk. A Tan Kapuja Zen Közösség öt fogadalma például a következőképpen néz ki:

1. Az élet megóvása

2. A közösség védelme

3. A megismerésre való törekvés

4. Az igazságban való lét

5. A tudat tisztán tartása

„A Jedi lovag tudást és megvilágosodást, békét és harmóniát keres” írja a Starwars.hu. Ha kicsit belegondolunk, ez a mondat akár az összefoglalása is lehetne a fent olvasott pontoknak. Továbbá, hasonlóan a Zen követőihez, a Jedik is mesterről tanítványra adják át az ősi tudást. Hisznek abban, hogy a vallás nemcsak hitet, hanem életfilozófiát is jelöl, melyet nap, mint nap gyakorolni kell. A Zen vallás egyik legjellegzetesebb gyakorlata, melyet a hívek naponta végeznek, az ülő meditáció, a zazen. A meditáció hozzásegíti a híveket a megvilágosodáshoz, a szellemi előrelépéshez. Ugyanilyen meditációs gyakorlatokkal a Jediknél is találkozhatunk.

Végezetül, itt van még a természetfeletti kérdése. A Jedi lovagok a filmekben olyan képességekkel rendelkeznek, melyek lehetővé teszik számukra a levitációt (tárgyak gondolattal való mozgatása), a jövőbelátást és hasonló, természetfeletti erőket. A hindu jógikról (jóga mesterekről) is azt tartják, hogy koncentrációval, illetve testük és lelkük folyamatos fejlesztésével eljuthatnak egy olyan pontra, amelyet átlépve képessé válnak olyan dolgokra, mint pl. a levitáció, a jövő meglátása, vagy a lélekvándorlás.

2. rész: Jedi – A filozófia

Sokan vélik úgy, hogy a Jediség nem több mint egy világnézet, egy életfilozófia, melyből hiányzik a kellő rendszerezettség és részletesség ahhoz, hogy vallásként is megállja a helyét. Vallás és világnézet között néha nagyon nehéz meghúzni a határt, a kettő mégis két különböző dolgot jelent. Egyes vallásokat tekinthetünk életfilozófiának, vagy világnézetnek is, de ez fordítva már nem működik. Az ateizmus például világnézetnek számít, de nem nevezhető vallásnak.

A legtöbb vallás hitrendszere roppant összetett tanok sorozatából épül fel. Ezek a tanok hosszú évszázadok (sőt évezredek) során gyűltek össze és alakultak azzá, amit ma vallásnak nevezünk. A tanítások nagy része szentírások formájában maradt ránk, melyeket a legnagyobb megvilágosodott elmék írtak, legtöbbször isteni sugallatra. Minden vallásnak van egy, vagy több elindítója, legtöbbször próféták, akikről az adott vallás történelmében legendák, mondák keringenek, és rengeteg vallás rendelkezik egy, vagy több szent könyvvel, szentírással, mely magában foglalja ezeket a legendákat, ahogyan a hit tanításait is. A tanítások minden esetben bonyolult és sokrétű rendszert alkotnak, szemléltetésük pedig tanmesék segítségével történik.

A Jedi filozófiából azonban hiányzik az itt felsoroltak nagy része. A filmekben és egyben a könyvekben felvetett gondolatok csak felszínes és leegyszerűsített változatai néhány jóval összetettebb filozófiai gondolatmenetnek. Ezek a gondolatmenetek ugyan fellelhetőek bizonyos vallások tanaiban, de arra nem alkalmasak, hogy egy önálló vallást alkossanak. A Jedi filozófiának nincs múltja, se történelme, sőt alapvető rendszere sincs, „prófétái” pedig egytől egyig kitalált szereplők. A prófétákról szóló legendák (ha egyáltalán akadnak) mind regényírók/forgatókönyvírók tollából erednek, ahogyan a próféták minden egyes szava, és a Jedi filozófia minden tanítása is. A puszta tény, hogy a filmekben előjövő bölcsességek hasonlítanak egyik-másik vallás tanításaira, még nem teszi a Jedi filozófiát vallássá. A tanításoknak csak töredékét ismerjük, a Jedi Kódex, a Jedik szentírása, pedig a valóságban nem is létezik. Csupán egy összesűrített, rajongók és írók által kibővített változat áll a rendelkezésünkre, mely semmiképpen sem minősíthető valódi szentírásnak.

Mindezekből az derül ki, hogy a Jedi nem vallás. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy nem érdemes megfontolni némelyik tanítását. Sok olyan bölcsesség hangzik el ugyanis a filmekben, amely könnyedén válhat egy ember életfilozófiájává, vagy éppen világnézetévé. A bölcsességek eredete sokszor bizonytalan, és gyakran nincsenek eléggé kifejtve, de ettől függetlenül még érvényesek, és talán nem bűn, ha azt állítom, hogy jobb lenne a világ, ha többen is elgondolkodnának rajtuk. Ahhoz kevés ez a pár tanítás, hogy valódi hitet adjon az embereknek, de ahhoz elég, hogy példát mutasson, és megnyissa az utat egy bölcsebb életfelfogás felé.

A filmekben és a könyvekben elhangzó filozofikus gondolatok nem vallási dogmák, sokkal inkább jó tanácsok, melyek segítségével fejleszthetjük ítélőképességünket, türelmünket, állóképességünket, és könnyebben megbirkózhatunk a minket érő problémákkal. Megtanítanak arra, hogy hogyan éljünk és gondolkodjunk helyesebben, és filozófiai fejtegetésekkel bizonyítják az igazukat. („A félelem dühöt szül…A düh gyűlöletet…” stb.) A Jedi bölcsességekben a filozófia  több lényeges kérdése is felmerül, és bár maguk a bölcsességek nem alkotnak teljes, összefüggő rendszert, nem árt azért egyenként is végiggondolni őket. Néha tanítanak, néha tanácsot adnak, néha pedig egyszerűen csak szépek.